facebook   Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
KezdőlapPályázatokPályázati Felhívás

Bejelentkezés

Zöld Élettér Egyesület

Online

Oldalainkat 28 vendég és 0 tag böngészi

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ

 

Norvég Civil Támogatási Alap

Közepes és kisprojektek 2014

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS - ÖSSZEFOGLALÓ

Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvánnyal és a Kárpátok Alapítvány-Magyarországgal közösen pályázatot hirdet magyar civil szervezetek számára az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap keretében. Az Alap átfogó célja, hogy segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételüket a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában.

 

 

Pályázatot benyújtani közepes (20,000-70,000 €) és kisprojekt (1,500-20,000 €) kategóriában lehet a következő területeken:

-          A terület: demokrácia és emberi jogok;

-          B terület: női jogok és esélyegyenlőség;

-          C terület: közösség- és szervezetfejlesztés;

-          D terület: ifjúsági- és gyermekügyek;

-          E terület: környezetvédelem és fenntartható fejlődés;

-          F terület: jóléti szolgáltatások társadalmilag sérülékeny csoportoknak;

-          G terület: társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése (fókusz: roma integráció).

 

A közepes projektekben végrehajtott fejlesztésnek hozzá kell járulnia a civil szektor szélesebb körének megerősítéséhez: azaz olyan projektek részesülhetnek támogatásban, amelyek eredményei és hatásai modellértékűek, más szervezetek számára is hasznosíthatóak, előrelépést hoznak a civilek életében. A tapasztalatok átadása érdekében a pályázónak aktív kommunikációs és civil fejlesztő tevékenységet kell folytatnia.

 

A kisprojektek célja a saját szűkebb (földrajzi, szakmai stb.) közösségük fejlesztése, aktivizálása a szervezet működésének területén/témájában: a pályázó szervezeteknek képessé kell válniuk arra, hogy helyi és általános közcélok érdekében saját erőforrásaikat jobban mozgósítsák a fent felsorolt területeken.

 

A projektek legfeljebb 21 hónap hosszúak lehetnek, minimum időtartam nincs.

 

A pályázatra olyan – Magyarországon bejegyzett – civil szervezetek (egyesületek, alapítványok és szociális szövetkezetek) jelentkezhetnek, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek: önkéntes alapon szerveződő, közcélú, nem haszonszerzés céljából alakult nonprofit szervezetek, amelyek függetlenek a helyi, regionális és központi kormányzattól, közintézményektől, köztestületektől, politikai pártoktól, valamint for-profit szervezetektől. Az egyházi intézmények és politikai pártok nem tekinthetők civil szervezetnek.

 

Egy szervezet főpályázóként összesen egy pályázatot nyújthat be a felhívásra, és ezen kívül egy pályázatban szerepelhet partnerként.

 

A projektek támogatására fordítható teljes keretösszeg ebben a pályázati felhívásban 4 890 000 €.

 

A pályázatok mindkét kategóriában kétfordulósak: a rövid projektkoncepciók értékelése után továbbjutott pályázók kapnak lehetőséget a részletes pályázat kidolgozására.

 

Az első fordulós pályázatokat 2014. január 13-tól február 27-én 18 óráig lehet benyújtani elektronikus úton.

 

 

A pályázatot az Ökotárs Alapítvány kezeli, egy négy szervezetből álló konzorcium vezetőjeként.Az egyes területekért a konzorcium egyes tagjai felelnek, az alábbiak szerint:

 

 

Környezet és fenntartható fejlődés:

Ökotárs Alapítvány

Tel: (1) 411-3500

email: okotars Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

Demokrácia és emberi jogok;

női jogok és esélyegyenlőség:
Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DEMNET)

Tel: (1) 411-0410

email: demnet Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

Jóléti szolgáltatások társadalmilag sérülékeny csoportoknak;

társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése (fókusz: roma integráció):

Autonómia Alapítvány

Tel: (1) 237 6021

email: autonomia Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

Ifjúság- és gyermekügyek;

közösség- és szervezetfejlesztés:

Kárpátok Alapítvány – Magyarország

Tel:(36) 516-750

email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

 

További felvilágosításért minden témakörben az adott terület gazdájához kell fordulni. Telefonos konzultációra munkaidőben (minden hétköznap 9-től 5-ig) van lehetőség; a beadási határidő előtti hétvégén munkatársaink ügyeletet tartanak.

 

A pályázati időszakban a lebonyolító szervezet tájékoztató napokat tart minden megye székhelyen. Ezek időpontjait lásd a program honlapján: www.norvegcivilalap.hu

 

A fentieken túl lehetőség van arra, hogy a pályázatírás időszakában a felelős alapítványok – meghívás esetén – információs napokat tartsanak bármely településen. Ezeket az eseményeket a kezdeményező helyi szervezet(ek)nek, közösségeknek vagy civil centrumoknak kell megszervezniük, s a rendezvényre legalább 15 potenciális érdeklődő részvételét kell biztosítaniuk.

 

 

FIGYELEM! A fenti összefoglaló nem pótolja a részletes felhívás és útmutató ismeretét, kérjük csak annak alapos elolvasása és értelmezése után fogjanak hozzá a pályázat kidolgozásához!

 

 

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ

 

Norvég Civil Támogatási Alap

 

Közepes és kisprojektek 2014

 

 

Tartalomjegyzék

 

Az NCTA és a pályázati kiírás átfogó, általános céljai és várt eredményei 4

Az NCTA és a pályázati felhívás részterületei 4

Horizontális szempontok…………………………………………………………………………….. 8

A pályázat folyamata. 8

Mi a pályázat beadásának határideje?. 9

Kik pályázhatnak?. 9

Milyen hosszú projektekkel lehet pályázni?. 10

Mekkora a támogatási keret?. 10

Mekkora az elnyerhető összeg?. 10

Milyen előírások vonatkoznak az önrészre?. 10

Mi a program pénzügyi menetrendje?. 11

Milyen költségek számolhatók el?. 11

Milyen tevékenységekre nem lehet pályázni?. 12

Milyen költségek nem számolhatók el?. 12

Mit kell tudni a partnerségről?. 12

Hogyan lehet pályázni?. 13

Melyek a kiválasztás szempontjai?. 14

Mit kell tudni a szerződéskötésről?. 15

Milyen ütemben történik a kifizetés?. 16

Hogyan történik a projektek ellenőrzése?. 16

Hogyan kell beszámolni?. 16

Ki és hogyan koordinálja a pályázati programot?. 17

 

Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvánnyal és a Kárpátok Alapítvány-Magyarországgal közösen pályázatot hirdet magyarországi civil szervezetek számára az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) keretében kis- és közepes projektek támogatására.

 

Az NCTA és a pályázati kiírás átfogó, általános céljai és várt eredményei

 

Az EGT/ Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) átfogó célja, hogy „segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételüket a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában”. Az Alap várt eredményei:

-            demokratikus értékek érvényesülése, ideértve az emberi jogokat;

-            erősödő állampolgári aktivitás és részvétel a közügyek alakításában;

-            érdekképviseleti tevékenységek erősödése;

-            hálózatokban, szövetségekben működő civil szervezetek együttműködésének fejlődése;

-            a civil szervezetek kapacitásának megerősítése, a civil szektort támogató környezet kialakulása;

-            jelentősebb hozzájárulás a fenntartható fejlődés eléréséhez;

-            a megadott célcsoportok számára alapvető jóléti szolgáltatások fejlődése;

-            társadalmilag sérülékeny csoportok megerősödése.

A fenti átfogó célokat és várt eredményeket valamennyi pályázónak figyelembe kell vennie pályázata kidolgozásakor, mivel a projekteknek ezek eléréséhez kell hozzájárulniuk valamilyen módon (témától és pályázat nagyságtól függetlenül). Az NCTA csak olyan tevékenységeket támogat, amelyek mérhető (igazolható) változást, hatás elérését célozzák meg ezeken a területeken (azaz amelyek megvalósulásával valami más és jobb lesz, mint korábban volt), és amelyeknél ez a hatás fennmarad a projekt vége után is, azaz konkrét utóélete lesz az elvégzett munkának. Az egyes részterületek alább olvasható leírását minden esetben az Alap átfogó céljának és várt eredményeinek tükrében kell értelmezni!

 

Ezen túlmenően a közepes projekteknek a támogatott szervezeten túlmutató hatást kell elérniük, eredményeiknek a projekt végrehajtása alatt és annak lezárása után szélesebb körben, a civil szektor más szereplői számára is hasznosíthatóknak kell lenniük. Azaz a közepes projektekkel szemben feltétel, hogy modellértékűek és átadhatóak legyenek, az alábbiak közül egynél több elvárásnak feleljenek meg:

- járuljanak hozzá ahhoz, hogy a civil szervezetek szélesebb társadalmi bázison és jobban, magasabb színvonalon tevékenykedjenek céljaik elérése érdekében (azaz kapacitásuk bővüljön);

- „mutassák meg” a civilek tevékenységét a külvilágnak, növeljék a civilek láthatóságát, hírnevét és társadalmi elismertségét;

- elsősorban vidéki térségekben valósuljanak meg vagy segítsék elő a vidéki térségek és közösségek bekapcsolódását a hálózatos együttműködésekbe és közös munkába.

Mindez azonban nem lehet a projekt „mellékterméke”, az új módszerek és eredmények tényleges átadásán, elterjesztésén és kommunikációján a közepes projektre pályázó szervezeteknek proaktívan dolgozniuk kell, és az erre vonatkozó terveket a pályázatukban részletesen be kell mutatniuk.

 

Kisprojektek esetében előnyt jelent az elbírálásnál, ha a fenti jellemzők közül egynél több megjelenik a projektben.

 

 

Az NCTA és a pályázati felhívás részterületei

 

A fenti átfogó célokat és várt eredményeket a projektek az alábbi részterületeken megvalósított tevékenységek révén érhetik el. A részcélok és tevékenységek alábbi leírása útmutatóként szolgál: pályázni elsősorban, de nem kizárólag, az alább felsorolt konkrét célok (egy vagy több) mentén, a fenti általános elvek, várt eredmények és fókuszterületek figyelembe vételével lehet. A pályázatban egy területet lehet megjelölni, ugyanakkor egy projekt több témát is érinthet.

 

A projekteknek lehetőség szerint figyelemmel kell lenniük az NCTA kiemelt prioritásaira is (az alábbi felsorolásokban vastaggal kiemelve).[1]

 

A projekteket úgy kell megtervezni, hogy a célok megvalósulása, az eredmények elérése konkrétan mérhető legyen – ez a támogatók alapvető elvárása is. A lebonyolító alapítványok ezért minden részterület esetében kötelező indikátorokat (mutatókat) határoztak meg, amelyek az adott terület bemutatása alatt olvashatók. Tekintettel a projektek és tevékenységek sokféleségére, ezeket rugalmasan, az adott pályázat jellemzőihez igazodva célszerű értelmezni. Emellett a pályázó feladata további, egyedi indikátorok meghatározása is.

 

A terület demokrácia és emberi jogok

Részcélok és tevékenységek:

-          a civil szervezetek részvételének serkentése, véleményük megjelenítése a helyi, regionális és országos döntéshozatali folyamatokban;

-          helyi, regionális és országos közérdekű érdekérvényesítő akciók és kampányok szervezése;

-          a párt- és kampányfinanszírozás valamint a közpénzek elköltésének nyomon követése, átláthatóságának növelése akciókkal és kampányokkal;

-          az aktív állampolgárság, a polgárok közügyekben való részvételének erősítése, a gyűlöletbeszéddel és -cselekményekkel kapcsolatos bejelentések és fellépés serkentése;

-          az emberi jogok védelme és a jogvédelem fejlesztése, beleértve a kisebbségek jogait (az etnikai, vallási, nyelvi és szexuális kisebbségeket egyaránt), a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni fellépést, ideértve a gyűlöletbeszédet és -cselekményeket is;

-          a megkülönböztetés és a társadalmi kirekesztés elleni fellépés;

-          általános szemléletformálás a fenti témakörökben, kiemelt figyelemmel a gyűlöletbeszéd és -cselekmények tudatosítására és a közfigyelem ráirányítására ezek veszélyeire (többek között együttműködés a gyűlölet-bűncselekmények áldozataival kapcsolatba kerülő végrehajtó szervekkel – rendőrség, ügyészség –, képzésük és felkészítésük az ilyen ügyek kezelésére).

Kötelező indikátorok:

- a szervezet által kezelt konkrét, emberi vagy állampolgári jogokhoz kapcsolódó ügyek, kampányok, akciók száma (darab);

- a szervezet által segített vagy elért (emberi jogi vagy más jogok tekintetében) jogsérelmet szenvedett emberek száma (fő).

 

B terület női jogok és esélyegyenlőség

Részcélok és tevékenységek:

-            fellépés a nemi megkülönböztetés és erőszak valamint a szexuális zaklatás és emberkereskedelem ellen, beleértve a hatásos megelőzés megerősítését;

-            szakmapolitikai érdekérvényesítési tevékenység és részvétel a családon belüli erőszak a gyermek- és fiatalkorú prostitúció elleni fellépés illetve a reproduktív jogok és egészség érvényesítése érdekében;

-            a megkülönböztetéssel és kirekesztéssel leginkább érintett csoportok mozgósítása, érdekérvényesítő kezdeményezéseik megerősítése és támogatása (beleértve a romákat is);

-            a családon belüli és nemi erőszak megelőzését illetve az áldozatok védelmét szolgáló intézményrendszer megerősítése, ehhez szükséges szolgáltatások és rendszerek fejlesztése, illetve külföldi jó gyakorlatok átvétele és adaptálása;

-            fenntartható esélyegyenlőségi modellek, kísérletek és rendszerek kidolgozása és megvalósítása;

-            szemléletformálás, kapacitásfejlesztés és tapasztalatcsere a szektorok közötti együttműködés érdekében (pl. a bíróságok és a rendőrség tekintetében);

-            gyakorlatias és hatékony helyi jelző- és indikátorrendszerek kifejlesztése a családon belüli és nemi erőszak áldozatainak megsegítésére, beleértve az átmeneti otthonok férőhelyeinek növelését, illetve a szakosodott szociális munkások hálózatainak fejlesztését;

-            szemlélet- és viselkedésformáló kampányok és akciók a női jogok és esélyegyenlőség témakörökben.

Kötelező indikátorok:

- a szervezet által kezelt konkrét esélyegyenlőségi és érdekérvényesítési ügyek vagy akciók száma;

- a szervezet által elért és/vagy segített, jogsérelmet szenvedett emberek (áldozatok) száma.

 

C terület közösség- és szervezetfejlesztés

Részcélok és tevékenységek:

-            helyi emberek felkészítése közösségeik belső erőforrásainak feltérképezésére és ezek felhasználására a közösség érdekében;

-            civil szervezetek és közösségek felkészítése a helyi viszonyok, közállapotok értelmezésére, és ezek alapján az aktuális kihívásokra és igényekre választ adó távlatos illetve konkrét cselekvési tervek kidolgozására;

-            olyan összetartó és együttműködő közösségek formálása, amelyek képesek részt venni a helyi / regionális döntéshozásban, valamint kapcsolatot létesíteni hasonló kezdeményezésekkel;

-            helyi emberek bevonása és velük való együttműködések kialakítása annak érdekében, hogy képessé váljanak saját életük és környezetük alakítására;

-            helyi együttműködések, hálózatosodás és partnerség támogatása és serkentése (állampolgárok, civil szervezetek, döntéshozók, helyi intézmények, vállalatok stb. között);

-            az átláthatóság, a szolidaritás és befogadás, az esélyegyenlőség és a kulturális sokszínűség értékeinek támogatása helyi közösségekben.

Kötelező indikátorok:

- a szervezet munkájába újonnan bekapcsolódó és/vagy a közösségben aktívvá váló személyek (tagok, önkéntesek, támogatók) száma;

- együttműködőkkel, partnerekkel, szervezetekkel, intézményekkel kialakított új kapcsolatok száma.

 

D terület ifjúsági- és gyermekügyek

Részcélok és tevékenységek:

-            az ifjúságpolitika, ifjúsági munka és tájékoztatás fejlesztése helyi és regionális szinten az aktív részvétel, az alulról jövő kezdeményezés és a nem formális tanulás eszközeinek felhasználásával, különös figyelemmel a vidéki területek és a kistelepülések elérésére;

-            a fiatalok és a gyerekek önszerveződésének, érdekképviseletének és -érvényesítésének elősegítése elsősorban helyi és regionális szinten, a felelős állampolgárság és a kritikus gondolkodás képességének fejlesztésével;

-            a fiatalok aktív állampolgárságának és társadalmi részvételi aktivitásának fejlesztése, a döntéshozatalba való bevonásuk növelése;

-            a fiatalok munkanélküliségének csökkentése, elsősorban a nem-formális tanulási módszerek illetve újszerű foglalkoztatási formák elterjesztésével, intenzív képzéssel, tanácsadással, munkakeresési támogatással, az iskola és a munkahely közötti átmenet megkönnyítésével;

-            fellépés az ifjúsági és gyermekszegénység ellen, az oktatási szegregáció és esélyegyenlőtlenség csökkentése;

-            fellépés a megkülönböztetés ellen, a sokszínűség, a kultúrák közötti párbeszéd és az esélyegyenlőség népszerűsítése a fiatalok körében és érdekében, különös tekintettel a roma fiatalokra és gyerekekre, elsősorban a nem formális tanulás eszközeivel és a mobilitás növelésével;

-            szemléletformálás és ismeretterjesztés a fiatalok körében, a fiatalok figyelmének felhívása a társadalmi kirekesztés, a rasszizmus, az idegengyűlölet a gyűlöletbeszéd és -cselekmények elleni fellépés fontosságára, mindezen témák beépítése az ifjúsági munkába, a fiatalok tájékoztatásába és az ifjúságpolitikába.

Kötelező indikátorok:

- a fiatalok tudatosságát növelő, részvételét erősítő, megvalósított kampányok vagy akciók száma;

- a szervezet munkájába újonnan bekapcsolódó és/vagy aktívvá váló fiatalok (tagok, önkéntesek, támogatók) száma.

 

E terület környezetvédelem és fenntartható fejlődés

Részcélok és tevékenységek:

-            olyan közösségi kezdeményezések segítése és megvalósítása, amelyek a fenntarthatóság elvét gyakorlati szinten építik be a mindennapi életbe úgy, hogy eközben a civil szervezetek és helyi közösség kapcsolatát is erősítik;

-            fenntartható, környezetbarát megoldásokat alkalmazó, könnyen átvehető kísérleti projektek fejlesztése, amelyek rávilágítanak a helyi problémák gyökereire, s ezekre holisztikus megközelítéssel keresnek megoldást;

-            környezeti szempontok érvényesítése más szektorokban (pl. földhasználat, mezőgazdaság);

-            konkrét akciók, megmozdulások a környezet állapotának javítása érdekében;

-            helyi együttműködések (lakosok, döntéshozók, helyi intézmények, vállalatok stb. között) ösztönzése és fejlesztése a közösség fenntartható környezetének megőrzése érdekében, konkrét akciókkal történő szemléletformálás a környezet megóvása érdekében a jövő nemzedékek számára;

-            környezetvédő szervezetek és aktivisták érdekérvényesítési és hálózatépítő képességének erősítése, ideértve a helyi, regionális és országos környezeti jogalkotási és -alkalmazási, tervezési és szakpolitikai elképzelések kialakításának és megvalósításának nyomon követését és befolyásolását, az ezeket megalapozó alternatívák, elemzések, ajánlások, kutatások, tanulmányok és stratégiák kidolgozása és ezekhez kapcsolódó kampányok és egyéb akciók végrehajtása.

Kötelező indikátor:

- a szervezet által megvalósított új környezetvédelmi akciók, kampányok, programok száma.

 

F terület – jóléti szolgáltatások társadalmilag sérülékeny csoportoknak

Részcélok és tevékenységek:

-            alapvető szolgáltatások biztosítása társadalmilag sérülékeny csoportok (pl.: veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, HIV/AIDS által érintettek, fogyatékkal vagy mentális betegséggel élő gyermekek és családjaik, az emberkereskedelem, nemi erőszak és családon belüli erőszak áldozatai) számára olyan esetekben, amelyekben az állam ezeket a szolgáltatásokat nem vagy nem megfelelő szinten biztosítja;

-            állami szolgáltatások hatékonyságát növelő új módszerek keresése és kipróbálása, a célcsoportok részvételére épített, elérhető és megfizethető szolgáltatások megszervezése, kipróbálása és szorgalmazása helyi, regionális és nemzeti szinten;

-            stratégiai tervek készítése és kampányok szervezése az állami és önkormányzati szolgáltatások elérhetőségéért és hatékonyságáért illetve ezen szolgáltatások monitorozása, részvétel az ezekről szóló szakmai párbeszédben, valamint az állampolgári ellenőrzés erősítése;

-            együttműködés állami szolgáltatókkal annak érdekében, hogy azok jobban megértsék a sérülékeny csoportok valódi igényeit;

-            társadalmi egyenlőtlenségek, szegénység és kirekesztés elleni küzdelem, különös tekintettel a vidéki területek és a kistelepülések elérésére;

-            civil szervezetek és közösségek becsatornázása sérülékeny csoportok számára nyújtott szolgáltatásokról szóló helyi, regionális és országos szintű döntéshozatali folyamatokba, illetve helyi, regionális és országos kampányok és akciók szervezése velük a szociális szolgáltatások témakörében;

-            emberi jogok védelme és erősítése, beleértve a kisebbségek jogait (etnikai, vallási, nyelvi és szexuális kisebbségekét egyaránt), küzdelem a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen (ideértve a gyűlöletbeszédet és -cselekményeket is).

Kötelező indikátor:

- a szolgáltatásban újonnan részesülők száma (nők/férfiak).

 

G terület társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése (fókusz: roma integráció)

Részcélok és tevékenységek:

-            társadalmilag sérülékeny csoportokért illetve azokkal dolgozó civil szervezetek hatékonyabb működésének segítése, érdekérvényesítő képességük fejlesztése;

-            sérülékeny csoportok (például roma nők és gyerekek) érdekérvényesítő erejének és önbizalmának növelése tagjaik – saját érdekeikért történő – mobilizálásával;

-            sérülékeny csoportok független, széles tagságra építő, valóban alulról szerveződő mozgalmainak megerősítése, valamint újak alakítása, amelyek partnerként képesek fellépni helyi közösségeik alakításában és véleményük, elképzeléseik kommunikálásában;

-            helyi közösségek támogatása abban, hogy szövetségeket és munkacsoportokat hozzanak létre problémáik elemzésére és azok rövid és hosszú távú megoldásának kitalálására;

-            roma integrációs stratégia alkotása az érintettek segítségével, az európai és nemzeti irányelvek mentén;

-            elsősorban romák részvételének támogatása olyan együttműködésekben, közös programokban, amelyek a kölcsönös bizalmat és elfogadást valamint ezen csoportok hitelességét erősítik, s ezáltal alapot képeznek további közös munkákhoz; 

-            az állampolgárok segítése abban, hogy jobban megértsék és elfogadják: a társadalmi igazságtalanságok megoldásához és a társadalom peremére szorult (többségükben roma) csoportok integrációjához a helyi közösség minden szereplőjére szükség van (magánemberekre, szervezetekre, civil szervezetekre, egyházakra, állami- és önkormányzati szervekre stb.);

-            szolidaritást kifejező akciók szervezése, valamint a helyi közösség segítése annak megértésében és megélésében, hogy közös felelősségünk van a körülöttünk levő világ alakításában, s hogy mindannyian válhatunk segítőkké és ugyanakkor rászorultakká is;

-            a gyűlöletbeszéd és -cselekmények tudatosítása; a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak támogatása, az ilyen cselekmények bejelentésének serkentése.

Kötelező indikátorok:

- a közösségbe újonnan bevont és/vagy aktívvá váló személyek (tagok, önkéntesek, támogatók) száma;

- a szolgáltatásban újonnan részesülők száma (nők/férfiak).

 

Horizontális szempontok

 

A támogatók döntése értelmében az NCTA kiemelt figyelmet fordít az alábbi elvek és szempontok gyakorlatba ültetésére:

-   a jó kormányzás és az átláthatóság elősegítése;

-   a nemek közti egyenlőség elősegítése;

-   a környezeti, társadalmi fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése.

Noha az itt felsorolt elvek részben átfedésben vannak az alap átfogó céljaival illetve egy vagy több részterület prioritásaival, két eltérő megközelítésről van szó. Míg az átfogó célokban a felsoroltak közül egy vagy több területen a projekt végrehajtásának eredményeként kell előrelépést elérni, a három horizontális szempontnak a szervezetek általános hozzáállását és mindennapi működését kell jellemezniük. Azaz, nem támogatható olyan szervezet, amelynek működésmódja szembemegy az itt felsoroltakkal, illetve csak olyan szervezet támogatható, amely ezeket magáévá teszi, és serkenti érvényesülésüket napi gyakorlatában is. A pályázatban be kell mutatni, hogy ez hogyan jelenik meg a projektben és a szervezet tevékenységében (jellegének megfelelően). Az értékelés erre nagy figyelmet fordít.

 

A pályázat folyamata

 

Mind a közepes- mind a kispályázatok kétfordulósak:

 

Az 1. fordulóban a pályázónak egy koncepciót kell benyújtania, amely az alábbi elemekből áll:

  • a pályázó helyzetértékelése, a projekt szükségességének bemutatása;
  • a felvázolt probléma megoldása (a projektcél) és a várt eredmények rövid leírása;
  • a tervezett tevékenységek felsorolása;
  • a pályázó szervezet eddigi tevékenységeinek, eredményeinek és kapacitásainak részletes bemutatása (a pályázat témájában);
  • a projekt tervezett futamideje és költségigénye a fő kiadási kategóriákban.

A továbbjutott pályázóknak a 2. fordulóban kell kidolgozniuk részletes pályázatukat a pályázati adatlap kérdései mentén. Az első fordulós értékelés meghatározhatja azokat a pontokat és irányokat, amelyekre a pályázónak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie, esetleg módosítania szükséges a második fordulós pályázati anyag megtervezése és elkészítése során.

Mind az első, mind a második fordulós pályázat megírására 45 nap áll rendelkezésre. A továbbjutó pályázóknak a 2. fordulós pályázat időszakában a lebonyolító alapítványok közös konzultációt tartanak a sikeres pályázás elősegítésére.

 

 

Mi a pályázat beadásának határideje?

 

Az első fordulós pályázatok beadási határideje: 2014. február 27. (csütörtök) este 6 óra.

A második fordulós pályázatok tervezett beadási határideje: 2014. május 28., este 6 óra.

 

Minden pályázót biztatunk arra, hogy bizonytalanság esetén kérdéseikkel, problémáikkal keressék meg a lebonyolító alapítványokat (elérhetőségeik a dokumentum végén találhatók), vegyék igénybe az e-mailes, telefonos és személyes konzultáció lehetőségét még a pályázat benyújtása előtt! (Ugyanakkor kész pályázatok előzetes elolvasására és véleményezésére a lebonyolító alapítványok munkatársai nem vállalkoznak, ez az értékelők feladata.)

 

 

Kik pályázhatnak?

 

A pályázatra olyan – Magyarországon bejegyzett – civil szervezetek (egyesületek, alapítványok és szociális szövetkezetek) jelentkezhetnek, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek: önkéntes alapon szerveződő, közcélú, nem haszonszerzés céljából alakult nonprofit szervezetek, amelyek függetlenek a helyi, regionális és központi kormányzattól, közintézményektől, köztestületektől, politikai pártoktól, valamint for-profit szervezetektől. (Alapítványok esetében az alapítók között, egyesület esetében a közgyűlésben nem lehetnek többségben az előbb felsoroltak.) Az egyházi intézmények és politikai pártok nem tekinthetők civil szervezetnek.

 

Jogi formájuk szerint pályázhatnak:

  1. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. alapján létrehozott azon civil szervezetek, szövetségek (kivéve a pártokat, kamarákat, köztestületeket, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket, a biztosító egyesületeket, valamint az egyházakat), amelyek bírósági végzésük és alapító okiratuk szerint a pályázat beadása előtt legalább egy (1) éve bejegyzésre kerültek és azóta aktívan működnek, valamint nincs köztartozásuk;
  2. azaz a hatályos Polgári Törvénykönyv alapján létrehozott egyesületek és alapítványok (ide nem értve a közalapítványt), amelyek bírósági végzésük és alapító okiratuk szerint a pályázat beadása előtt legalább egy (1) éve bejegyzésre kerültek és azóta aktívan működnek, valamint nincs köztartozásuk;
  3. a 2006. X. tv alapján létrehozott szociális szövetkezetek (ide nem értve a foglalkoztatási szövetkezeteket), melyek bírósági végzésük és alapító okiratuk szerint a pályázat beadása előtt legalább egy (1) éve bejegyzésre kerültek, és azóta aktívan működnek, profitjukat nem osztják fel, valamint nincs köztartozásuk.

A pályázó szervezeteknek a demokratikus értékek és emberi jogok tiszteletben tartásával kell működniük.

Egy szervezet erre a felhívásra összesen (minden témakörben és minden kategóriában együttesen) egy pályázatot nyújthat be főpályázóként és további egy pályázatban vehet részt partnerként. Az NCTA-ból korábban támogatást nyert szervezetek az 1. fordulós pályázat írása előtt mérlegeljék, hogy futó projektjüket a 2. forduló beadási határideje előtt be tudják-e fejezni, és annak elszámolása az új szerződés megkötésig rendben le tud-e zárulni – mivel csak ebben az esetben részesülhetnek ismét támogatásban.

 

Milyen hosszú projektekkel lehet pályázni?

 

A projektek legfeljebb 21 hónap hosszúak lehetnek, minimum időtartam nincs. A projektek végrehajtását a támogatási döntés közzétételének napján (2014. július közepén) lehet megkezdeni.

A projektek zárásának legvégső határideje 2016. április 30.

 

Mekkora a támogatási keret?

 

A közepes projektekre rendelkezésre álló támogatási keret 3 150 000 €, amelyből várhatóan összesen 45-50 projekt kap támogatást.

A kisprojektekre rendelkezésre álló támogatási keret 1 740 000 €, amelyből várhatóan összesen 85-95 projekt kap támogatást.

 

Az egyes területekre/várt eredményekre eső tervezett keretösszeg, közepes és kisprojektekre együtt:

-       A terület: demokrácia és emberi jogok – 820 000 €;

-       B terület: női jogok és esélyegyenlőség (érdekképviseleti tevékenységek és részvétel) – 820 000 €;

-       C terület: közösség- és szervezetfejlesztés (civil szervezetek együttműködésének fejlődése) – 820 000 €;

-       D terület: ifjúsági- és gyermekügyek (erősödő állampolgári aktivitás) – 590 000 €;

-       E terület: környezetvédelem és fenntartható fejlődés – 590 000 €;

-       F terület: jóléti szolgáltatások társadalmilag sérülékeny csoportoknak – 660 000 €;

-       G terület: társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése (fókusz: roma integráció) – 590 000 €.

A tényleges támogatás összege az egyes területekre beérkezett pályázatok mennyisége és minősége függvényében változhat.

 

Az e pályázati körben esetleg ki nem osztott összeg az NCTA következő pályázati kiírásán kerül felhasználásra, amelynek meghirdetése 2014 őszén várható.

 

Mekkora az elnyerhető összeg?

 

Az elnyerhető összeg közepes projektek esetében legalább 20 000 € (5 989 200Ft), legfeljebb 70 000 € (20 962 200 Ft).

Az elnyerhető összeg kisprojektek esetében legalább 1500 € (449 190Ft), legfeljebb 20 000 € (5 989 200 Ft).

 

A projekt költségvetését forintban kell elkészíteni és benyújtani, ugyanakkor a támogatási szerződés euróban kerül megkötésre. A pályázati űrlap részeként kitöltendő költségvetési táblázat automatikusan átszámolja euróra a bevitt összegeket, az átváltáshoz mindig a pályázati felhívás megjelenését megelőző hónap hivatalos InfoEuro havi árfolyamát használja.

 

 

Milyen előírások vonatkoznak az önrészre?

 

Az Alap maximum a teljes költségvetés 90%-át finanszírozza. A pályázó szervezetnek a teljes projektköltségvetés legalább 10%-át kell önrészként biztosítania. Az önrész legalább 50%-ának (tehát a teljes költségvetés legalább 5%-ának) készpénzben kell rendelkezésre állnia a projekt benyújtásakor, fennmaradó részt (legfeljebb 50%-ot) pedig természetbeni hozzájárulásként önkéntes munkával lehet biztosítani.

Az önrész forrása nem lehet a Svájci-Magyar Civil és Ösztöndíj Alapból illetve az Ökotárs Alapítvány más pályázatain elnyert támogatás!

Az önkéntes munka pénzbeli értékének kiszámításához a 350/2011. 4.§ (5)  Kormányrendeletet kell alapul venni. Eszerint 1 órányi önkéntes munka értéke az aktuális – hivatalosan megállapított – minimálbér 1/160 része. Ettől csak a különleges készségeket, szaktudást igénylő, magas piaci értéket képviselő önkéntes tevékenység esetében lehet eltérni.

 

Mi a program pénzügyi menetrendje?

 

A projektek végrehajtását legkorábban a támogatási döntés közzétételének napján lehet elkezdeni, költségek is ettől az időponttól kezdve számolhatók el. Visszamenőlegesen semmilyen költség nem számolható el, sem korábban felmerült, sem már elvégzett tevékenységek kapcsán.

A támogatási szerződés euróban fogja tartalmazni az elfogadott költségvetést, a támogatás összegét, az utalási részleteket és az önrészt. A pályázó a forint számlájára euróban kapja a támogatást, ami így automatikusan forintra váltódik. Az utalás napján a pályázó bankja által használt váltási árfolyam lesz a forintban felmerülő költségek elszámolásához használt árfolyam.

Ha egynél több részletben történik a támogatás kifizetése, minden – az aktuális időszakhoz kapcsolódó beszámolóban – a költségek átváltásánál a legutolsó részlet banki váltási árfolyamát kell használni. Az egyes részletek utalása közötti árfolyamkockázatot a támogatott szervezetnek kell viselnie. Kivételes esetben, ha a projekt költségei főként euróban merülnek fel, a pályázó kérheti a támogatás részben vagy egészben euróban történő kifizetését. Ezt az adományi szerződésben rögzíteni kell. Ilyenkor, ha bizonyos költségek nem euróban keletkeznek, akkor az InfoEuro árfolyamot kell használni:

(http://ec.europa.eu/budget/contracts_grants/info_contracts/inforeuro/inforeuro_en.cfm).

 

 

Milyen költségek számolhatók el?

 

Minden a projekt végrehajtásához indokolt, szükséges és arányos közvetlen költség elszámolható, amely a támogatott szervezetnél vagy partnereinél merülnek fel, az alábbiak szerint:

-            a projekt végrehajtása alatt keletkeznek (azaz a költséghez kapcsolódó teljesítés, a számlázás és a kifizetés is a projekt futamideje alatt történik);

-            szükségesek a projekt végrehajtásához és szerepelnek a pályázatban beadott, valamint a Bíráló bizottság által elfogadott projekt költségvetésben;

-            azonosítható és ellenőrizhető, a projekt megvalósító vagy partnerei számviteli nyilvántartásában szereplő költségek;

-            ésszerűek, indokoltak és megfelelnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás feltételeinek, különösen a hatékonyság és gazdaságosság feltételének;

-            megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak.

 

Figyelemmel a fentiekre az alábbi közvetlen költségek támogathatók:

-            a projektben résztvevő alkalmazottak bér- és járulékköltsége (a foglalkoztatás teljes költsége elszámolható, függetlenül attól, hogy munkaviszonyról, megbízási szerződésről vagy számlás vállalkozóról van szó);

-            a projektben résztvevő alkalmazottak és egyéb résztvevők (pl. önkéntesek, résztvevők) utazásiköltségei és napidíja (megadva az utazás célját, módját és távolságát);

-            a projekthez szükséges (új vagy használt) berendezések és kellékek kölcsönzése vagy vásárlása (figyelembe véve az értékcsökkenést);

-            szolgáltatások költségei, ideértve a kommunikációs, bankszámlavezetési és számviteli költségeket, a rendezvényeket, nyomtatás és kiadvány költségeket, irodabérletet, képzések és egyéb szolgáltatások költségeit (a szolgáltatás megnevezésének és tartalmának rövid leírásával);

-            ingatlanok felújítási, átalakítási és újjáépítési költségei (a projekt összes közvetlen költségének legfeljebb 50%-áig).

A közvetlen projektköltségeken felül elszámolhatóak még olyan indokolható költségek is, amelyek a pályázó általános működéséhez és nem közvetlenül a projekthez kapcsolódnak (irodabérlet, takarítási, karbantartási költségek, közműdíjak, telefon, internet stb.). Ilyen közvetett, általános költségeket legfeljebb a támogatható közvetlen projektköltségek 10%-a erejéig lehet érvényesíteni. A közvetett költségekkel nem kell tételesen elszámolni (a költségvetésben csak azt kell felsorolni, hogy milyen költségtípusokat ért ide a pályázó, és ezek a közvetlen költségek hány %-át teszik ki), ugyanakkor a közvetett költségek során önerő nem számolható el!

Bár a közvetett költségekkel nem kell tételesen elszámolni, a szervezet könyvelésében a számviteli szabályoknak megfelelően ezeket is szerepeltetni kell oly módon, hogy ez esetben sem tartalmazhatnak olyan költségeket, amelyeket a költségvetés valamelyik másik tételénél már figyelembe vettek.

 

Milyen tevékenységekre nem lehet pályázni?

 

A program projektszemléletű pályázatokat támogat, azaz nem támogathat:

-          politikai szervezeteket vagy azok jelöltjeit;

-          beruházásokat, föld- és ingatlanszerzést;

-          általános működési és eszközbeszerzési költségeket (kivéve, ha ez a támogatott projekt szerves része);

-          (ön)kormányzati kötelezettségeket és tevékenységeket, amelyek kötelező ellátását jogszabály írja elő;

-          elsősorban szabadidős célú tevékenységeket.

 

Milyen költségek nem számolhatók el?

 

Nem számolhatók el az alábbi költségek:

-          föld, telek, ingatlan vásárlás;

-          gépjármű beszerzés; új épületek építése;

-          hiteltúllépés költsége, egyéb pénzügyforgalmi költségek;

-          visszaigényelhető adók (beleértve a visszaigényelhető ÁFÁ-t);

-          lízing díjak;

-          deviza/valuta árfolyamveszteség;

-          jutalékok és osztalékok, profit kifizetés, veszteségek és jövőbeni követelések leírása;

-          kamattartozás és késedelmi kamat kiegyenlítése;

-          bírságok, kötbérek és perköltségek (kivéve a közérdekű érdekérvényesítő tevékenység során felmerült perköltségek);

-          más forrásokból már finanszírozott tételek;

-          a támogatási döntés előtt felmerült költségek;

-          túlzott és felesleges kiadások.

 

 

Mit kell tudni a partnerségről?

 

Az NCTA szeretné elősegíteni a civil szervezetek hálózatos együttműködését és közös cselekvését, ezért a pályázók a megpályázott projektet önállóan, konzorciumban partnerszervezettel vagy más együttműködőkkel közösen is végrehajthatják. A végrehajtásba a főpályázón felül maximum három olyan konzorciumi partnerszervezetet lehet bevonni, amelyek a projekt előkészítésében és végrehajtásában aktívan részt vesznek, és ezért anyagi támogatásban részesülnek a főpályázóval kötött együttműködési megállapodás alapján. Minden esetben a főpályázó lesz felelős a megpályázott projekt szakmai és pénzügyi végrehajtásáért, a kapott támogatással a partnerek is rajta keresztül számolnak el. (A partnerek nem alvállalkozók, tehát a partner által a pályázó felé kiállított számla nem számolható el, azaz a számlának vagy a pályázó vagy a partner nevére kell szólnia.)

A pályázó ezen kívül további szervezetekkel és intézményekkel is együttműködhet a projekt lebonyolításában, de ezek nem számítanak konzorciumi partnernek, és a támogatásból nem részesülhetnek.

 

Konzorciumi partnerszervezetek lehetnek:

-     a pályázatot önállóan is benyújtani jogosult magyarországi székhelyű civil szervezetek (ld. a Kik pályázhatnak? fejezetben);

-     az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus donor és kedvezményezett országaiban továbbá a Magyarországgal határos többi országban működő szervezetek és intézmények, megkötés nélkül (donor országok: Norvégia, Izland, Liechtenstein; kedvezményezett országok: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Bulgária, Görögország, Ciprus, Málta, Spanyolország, Portugália, további országok: Ukrajna, Szerbia, Horvátország);

-     nemzetközi civil szervezetek (olyan szervezetek, amelyeknek a bejegyzés helyétől eltérő országban is van képviselete, tagszervezete vagy telephelye, és amelynek tevékenysége kettőnél több országra kiterjed és eredményei is kettőnél több országban keletkeznek).

További (a támogatásból nem részesülő) együttműködők lehetnek magyarországi gazdasági társaságok, állami, önkormányzati szervek és intézmények, valamint társulásaik illetve önálló pályázásra nem jogosult civil szervezetek.

Az NCTA fontos általános célkitűzése a támogató országokkal való kétoldalú kapcsolatok erősítése és fejlesztése, így a norvég, izlandi és liechtensteini szervezetekkel való partnerség. Ezért a lebonyolítók bátorítják a pályázókat arra, hogy kétoldalú/nemzetközi együttműködéseket kezdeményezzenek a támogató országokkal, pl. jó gyakorlatok és tapasztalatok átadása és átvétele érdekében. Azon projektek esetében, amelyek partnerszervezetet vonnak be a támogató országok valamelyikéből, a maximum támogatási összeg legfeljebb 10%-kal növelhető. Ezt a kiegészítő támogatást a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatban felmerült közvetlen költségekre kell fordítani.

Pozitív döntés esetén a (fő)pályázó szervezet lesz a szerződéskötő fél, és a támogatás összege a főpályázó részére kerül átutalásra. A konzorciumi partnerek a főpályázón keresztül részesülhetnek az anyagi támogatásból.

A főpályázónak és konzorciumi partnere(i)nek sikeres pályázat esetén Együttműködési megállapodást kell kötniük, amelyet a támogatási döntés kézhezvétele után, de legkésőbb a támogatási szerződés aláírásáig el kell juttatniuk a lebonyolító alapítványhoz (az Együttműködési megállapodások a támogatási szerződés mellékletét képezik). Az Együttműködési megállapodásnak tartalmaznia kell a felek kötelezettségeit és jogait, az alábbiak szerint:

-            a költségek felek közötti megosztására vonatkozó pénzügyi megállapodást, ideértve, de nem kizárólagosan a pályázati támogatás által fedezett költségekből való részesedést;

-            a kiadások elszámolása és kifizetése során alkalmazandó átváltási szabályokat;

-            közvetett költségek megállapításának módját és maximum összegét;

-            a partnerek ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket;

-            tételes és részletes költségvetést, mely egységárakat is tartalmaz;

-            a viták rendezésének módját és az illetékességet.

A partnerek csak saját költségeiket számolhatják el, s ezeket a főpályázó által benyújtott pénzügyi jelentésben is szerepelniük kell. A partnerek által elszámolható költségekre ugyanolyan megkötések vonatkoznak, mint a főpályázók költségeire.

 

 

Hogyan lehet pályázni?

 

Pályázni – mindkét fordulóban – a www.norvegcivilalap.hu oldal űrlapkitöltő programján keresztül lehet, a szervezet neve és e-mail címe megadásával történő regisztráció után, az on-line pályázati adatlap kitöltésével, a szintén ott található használati útmutató szerint. Az űrlapon jelölni kell, hogy a pályázatot mely területre nyújtják be! Ezeken kívül más kötelezően benyújtandó dokumentum nincs (hivatalos dokumentumokat az NCTA csak a szerződéskötéshez, illetve indokolt esetben az értékelés során kér a pályázóktól).

Kérjük, fordítsanak gondot az űrlap kérdéseinek értelmezésére, és válaszaikban fogalmazzanak tömören és egyértelműen. Kerüljék az általános megfogalmazásokat, legyenek lényegre törőek, segítsék mondanivalójuk megértését! Amennyiben az űrlapkitöltő program használatával kapcsolatban technikai problémák merülnek fel, kérjük, bátran forduljanak a lebonyolító alapítványok munkatársaihoz (l. alább).

 

 

Melyek a kiválasztás szempontjai?

 

A pályázatok formai előszűrésen mennek át. A pályázó szervezet illetve projekt formai vagy jogi (adminisztratív) meg nem felelése (kritériumok listáját ld. az Értékelési szabályzat c. dokumentumban) miatt kizárt pályázó az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 10 napon belül kérheti a területért felelős lebonyolító alapítványtól a döntés felülvizsgálatát. Ezt a kérést a lebonyolító alapítvány továbbítja a Bíráló bizottságnak, amely javaslatot tesz a kérelem elfogadására/elutasítására. Elfogadás esetén a pályázat visszakerül az értékelési folyamatba.

 

1) Az első fordulós pályázatokat a formai és jogi előszűrés után két független értékelő pontozza és szövegesen értékeli az alábbi szempontok mentén, 0-3 pontig terjedő skálán:

-       Milyen szintű a pályázat helyzetértékelése, létező és aktuális problémák megoldására irányul-e?

-       Mennyire egyértelmű, jól megfogalmazott és gyakorlati irányultságú a fejlesztési koncepció?

-       A célcsoport és a közösség igényei, szükségletei megjelennek-e a koncepcióban? Van-e valódi közösség az elképzelés mögött?

-       Elérhetőek-e a várt eredmények a projekt végrehajtásával?

-       A tervezett költségvetés és futamidő elegendő lesz-e a projekt végrehajtására?

-       A szervezet eddigi története és tapasztalatai alapján képes lesz-e a projekt sikeres végrehajtására?

(Összes elérhető pontszám: 18.)

 

Az utolsó (a szervezet eddigi tapasztalatai) kritérium kizáró feltétel, azaz ha egy pályázat erre mindkét értékelőtől 0 pontot kap (nem felelt meg), akkor automatikusan elutasításra kerül. Az értékelők pontszámaikhoz írásos indoklást is adnak. A projektek erősorrendjének alapja a pontszámok számtani átlaga lesz.

Amennyiben a két értékelő véleménye között több, mint 5 pontos (30%) különbség van, a lebonyolító alapítványok egy harmadik szakértőt is felkérnek az adott pályázat értékelésére. Ilyen esetekben a két, egymáshoz közelebb álló pontszám átlaga lesz a pályázat végső pontértéke.

2) A második fordulós pályázatok értékelésének folyamata a fentiekhez hasonló, szempontjai az alábbiak.

a)             Relevancia: a tervezett projekt megfelel-e a program és a pályázati felhívás célkitűzéseinek, várható eredményei kielégítik-e a célcsoport tényleges szükségleteit? – Közepes projekteknél: 10%, kisprojekteknél 15%.

-       Közepes projektek esetén: a projekt megfelel-e a megjelölt részterület céljainak ÉS hozzájárul-e más civil szervezetek/a szektor megerősítéséhet és fejlesztéséhez?

-       Kisprojektek esetén: a projekt megfelel-e a megjelölt részterület céljainak? (Amennyiben más civil szervezetek megerősödéséhez is ténylegesen hozzájárul, a pályázat magasabb pontszámot kap.)

b)             Módszertan: a javasolt módszerek – beleértve a partnerséget is – segítségével elérhető-e a kívánt változás (már a projekt végrehajtása során)? – 10%

c)             Koherencia: a célok, tevékenységek, eredmények, hatások és költségigény összhangja – a tervezett tevékenységek kerek egészet képeznek-e, szükségesek és relevánsak-e a projekt céljainak eléréséhez, az eredmények megvalósításához? – 10%

d)             Tapasztalat és kapacitás: a pályázó szervezet tapasztalata és kapacitásai elegendőek-e a tervezett projekt sikeres végrehajtásához? – 5%

e)             Eredményesség és hatás: hasznosak és hasznosíthatóak-e a létrejött eredmények a projekt során és azt követően? – 15%

-   Közepes projektek esetén: lesz-e a projektnek a pályázón túlmutató, fennmaradó hatása a civil szervezetek szélesebb körére?

-   Kisprojektek esetén: vannak-e tervek az eredmények továbbvitelére a projekt lezárása után?

f)              Fenntarthatóság: - vannak-e tervek a pályázó szervezet, a tevékenységek és az eredmények fenntartására és elterjesztésére a projekt lezárulta után? – 10%

g)             Újszerűség: vannak a tervezett projektben újító, innovatív elemek? – 5%

h)             Horizontális szempontok: megjelennik-e a jó kormányzás, a nemek közötti esélyegyenlőség és a fenntarthatóság a szervezet működésében és a projekt gyakorlatában? – 5%

i)               Kommunikációs terv: biztosított-e a projekt megfelelő kommunikációja, a tevékenységek és az eredmények bemutatása és hirdetése? – Közepes projekteknél 15%, kisprojekteknél 10%.

-          Közepes projektek esetén: a projekt tevékenységeinek és eredményeinek bemutatásán túlmenően tesz-e a pályázó erőfeszítéseket a civil szektor jóhírének és láthatóságának növelésére?

-          Kisprojektek esetén: vannak-e érdemi tervek a projekt eredményeinek bemutatására?

j)               Költség-hatékonyság: a tervezett költségvetés reális-e és indokolják-e a tevékenységek? – 15%

(Összes elérhető pontszám: 30.)

 

A fentiek közül az a) (relevancia) és az j) (költség-hatékonyság) kizáró feltételek, azaz ha egy pályázat bármelyikre 0 pontot kap mindkét értékelőtől (nem felelt meg), akkor automatikusan elutasításra kerül.

Az értékelők ebben a fordulóban is írásban indokolják az adott pontszámokat, külön-külön felsorolva a pályázat erősségeit és gyengeségeit. A rangsorolás a kritériumokra kapott pontszámok átlaga alapján történik.

Ha jelentős (több, mint 9 pont, azaz 30%) különbség jelentkezik a két értékelő által adott pontszámok teljes összegében, egy harmadik – a lebonyolító alapítvány által delegált – független értékelő lép a folyamatba, s ő is elvégzi az adott projekt értékelését. Ilyen esetekben (a 3 végső pontszám közül) a két egymáshoz közelebb eső pontszám átlagértéke kerül a rangsorolás folyamatába.

A pályázatok értékelése folyamán a független értékelők kiegészítő kérdéseket tehetnek fel az on-line rendszeren keresztül, amelyeket az illetékes lebonyolító alapítvány munkatársai írásban (e-mailen) továbbítanak a pályázó szervezet felé válaszadási határidő megjelölésével, vagy személyes látogatás (előmonitorozás) keretében tisztáznak a pályázóval. A válaszadás elmulasztása esetén a pályázat értékelése hiányos információk alapján fog megtörténni!

A független értékelők által adott pontszámok átlaga alapján a lebonyolító alapítványok felállítják a pályázatok „erősorrendjét”, és meghatározzák azt a küszöbpontszámot, amely felett a továbbjutást javasolják. A döntést mindegyik témakörben külön-külön háromfős Bíráló bizottságok hozzák meg. A bizottságok az egyes pályázatokkal összefüggésben szükség szerint meghallgatják a külső értékelők esetleges kiegészítéseit, részletesebb szakmai véleményét, álláspontját is.

Az írásos értékelés és a Bíráló bizottság támogatási javaslata után a lebonyolító alapítványok képviselőiből álló testület hagyja jóvá a döntést. Ez a döntés végleges, fellebbezésre nincs mód. A támogatási döntést a lebonyolító alapítványok annak meghozatala után közzéteszik a www.norvegcivilalap.hu oldalon, és az eredményről minden pályázót írásban (e-mailen) értesítenek az online rendszerben a szervezeti adatoknál megadott kapcsolattartói címen.

 

Mit kell tudni a szerződéskötésről?

 

A projektek végrehajtását legkorábban a támogatási döntés közzétételének napján, várhatóan – 2014. július közepétől – lehet elkezdeni.

 

A támogatott szervezetek szerződéseiket és annak mellékleteként a jóváhagyott tevékenységek és a költségvetés összefoglalását e-mailen kapják meg. Ezt 3 példányban ki kell nyomtatni és aláírva vissza kell küldeni a területért felelős lebonyolítónak, amely azt ellenőrzés után továbbítja aláírásra Ökotárs Alapítványhoz. Ezt követően az alapítvány utalja a megfelelő összeget a támogatott szervezetnek. 

 

A támogatási szerződés kötelező mellékletei (amelyeket az aláírt szerződés visszaküldésével egyidejűleg kell megküldeni):

-            1. melléklet: projekt összefoglaló, várható eredmények és indikátorok, elfogadott költségvetés (aláírva!);

-            2. melléklet: a szervezet bejegyzését igazoló, 30 napnál nem régebbi bírósági végzés (amelyet az illetékes megyei bíróságokon lehet beszerezni);

-            3. melléklet: NAV igazolás arról, hogy a szervezetnek nincsenek köztartozásai (a területileg illetékes NAV igazgatóság által kiadott „nullás“ igazolás kiváltható a NAV honlapjáról kinyomtatott köztartozás-mentes adózói adatbázis adataival is);

-            4. melléklet: alapszabály vagy alapító okirat egyszerű másolata;

-            5. melléklet: a szervezet bankja által kibocsátott azonnali beszedési megbízás, mely a szervezet minden bankszámlájára érvényes;

-            6. melléklet: a legfrissebb pénzügyi beszámoló (mérleg és eredménykimutatás) egyszerű másolata;

-            azon szervezetek esetében, amelyek partnerségben valósítják meg projektjüket, be kell nyújtani a támogatott (főpályázó) és a partner(ek) között létrejött Együttműködési megállapodást, amely (a pályázattal összhangban) tükrözi a tevékenységek és költségek megoszlását. Külföldi partner esetén az Együttműködési megállapodást angol nyelven kell benyújtani.

A Bíráló bizottság a támogatási döntésben egyedi esetekben további mellékletek benyújtását is előírhatja.

 

A projekt végrehajtása során lehetőség van a támogatási szerződés módosítására. Az általános támogatási célok jelentős tartalmi változtatásának illetve a – fő költségvetési kategóriák (költségsorok) közötti 10%-ot meghaladó – pénzátcsoportosítás szándékát a támogatott szervezetnek előzetesen írásban kell kérelmeznie a témakör szerint felelős programkezelő alapítványtól.

 

 

Milyen ütemben történik a kifizetés?

 

A szerződésben a támogatás összege Euróban szerepel. Az első részletet és a további előlegeket a lebonyolító a projekt hosszához igazítva utalja, az alábbiak szerint:

 

Projekt hossza

Részbeszámoló

4 hónapig

5 - 8 hónap

9 - 12 hónap

12-21 hónap

Előleg

90%

60%

60%

60%

1. részbeszámolót követően (4 hónap után)

-

30%

 

 

2. részbeszámolót követően (8 hónap után)

-

-

30%

 

3. részbeszámolót követően (12 hónap után)

 

 

 

30%

4. részbeszámolót követően (16 hónap után)

 

 

 

 

Végbeszámolót követően

10%

10%

10%

10%

 

Indokolt esetben, ha a projekt megvalósításához igazolhatóan nagyobb összegre van szükség valamelyik időszakban, a kezdeti vagy a köztes utalási összeget az igényekhez lehet szabni. Az időközi részösszegeket a részbeszámolók elfogadása után lehet utalni, a teljes költségvetés 90%-áig.

A támogatási szerződés mintája a www.norvegcivilalap.hu oldalról tölthető le.

 

 

Hogyan történik a projektek ellenőrzése?

 

A projekt-szintű ellenőrzés három területet érint: szakmai, pénzügyi és technikai ellenőrzés. Az ellenőrzés célja:

1. adatgyűjtés a projekt fejlődéséről, az elért célokról és indikátoraikról;

2. szakmai és pénzügyi ellenőrzés;

3. szakmai és pénzügy technikai támogatás.

A három funkció kiegészíti egymást. A kapott információk alapján ellenőrizhető, hogy a támogatott követi a szerződésben foglaltakat, de kiderül az is, hogy szüksége van-e szakmai vagy technikai segítségre.

A támogatottak a projekt megvalósítása során bármikor segítséget kérhetnek, illetve kérdezhetnek a lebonyolítóktól.

 

Hogyan kell beszámolni?

 

A támogatott szervezeteknek a projekt előrehaladása során

-            legalább négyhavonta (azaz legalább évente háromszor) részbeszámolót;

-            a projekt vége után 30 napon belül végbeszámolót kell küldeniük a szerződésükben foglaltak szerint.

A támogatási szerződés tartalmazza a beszámolási időszakokat és határidőket. A támogatottak 15 nappal a beszámoló határideje előtt automatikus értesítést kapnak a rendszerből.

 

A beszámolók tartalmi és pénzügyi részből állnak, s a megadott forma alapján kell elkészíteni őket. A tartalmi beszámolónak ki kell térnie a tevékenységekre, eredményekre, az elért hatásokra, valamint a tervektől való eltéréseket is itt szükséges indokolni. A beszámolóhoz mellékelni kell a projekt végrehajtása során keletkező kézzelfogható termékeket és dokumentumokat (pl. kiadványok, sajtómegjelenések, rendezvények jelenléti ívei stb.).

A pénzügyi részben a kiadásokat megfelelő dokumentációval kell alátámasztani, a magyar könyvviteli szabályoknak megfelelően.

A támogatások időközi és végső kifizetéshez kapcsolódóan a lebonyolító alapítványok a pénzügyi beszámolókból szúrópróbaszerűen kiválasztott tételek pénzügyi bizonylatait ellenőrzésre bekérik (desk-audit). Ez az ellenőrzés a pénzügyi bizonylatok 10%-ára terjed ki, fenntartva a jogot, hogy ha szükséges, a lebonyolító minden pénzügyi adatot ellenőrizzen.

A lebonyolítók a beszámolókat a beküldés után 15 munkanapon belül ellenőrzik, majd ezt követően tisztázó kérdéseket tehetnek fel, és további dokumentumokat kérhetnek be (beleértve pénzügyi dokumentumok másolatait). A beszámoló hiánypótlására 8 nap áll rendelkezésre (szükség esetén 8 nappal meghosszabbítható).

Ha a vállalt önrészt az előírtnál kisebb mértékben sikerül a projekthez hozzátenni, akkor a kifizetésre kerülő támogatás mértéke is arányosan csökken.

A beszámolásról többet az ehhez készített útmutatóban olvashatnak.

 

 

Ki és hogyan koordinálja a pályázati programot?

 

A pályázati program feltételeit és eljárásrendjét az EGT brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda és az Ökotárs Alapítvány között létrejött szerződés szabályozza. Ez az eljárás független az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus egyéb forrásaitól.

 

Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus az Európai Gazdasági Térséghez tartozó, de nem uniós országok – Norvégia, Izland és Liechtenstein – programja az Európai Unióhoz újabban csatlakozott illetve gyengébben fejlett országok felzárkóztatására és támogatására. Az alapok második, 2009-14 közötti támogatási ciklusának két fő célkitűzése a kontinensen belüli társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése és a támogató illetve a kedvezményezett országok közötti kétoldalú kapcsolatok építése. A civil társadalom fejlesztését mind a 15 támogatott országban kiemelt prioritásként szerepel. Bővebb információ: www.eeagrants.org

 

A lebonyolítás konzorciumi formában történik – a konzorcium vezetője az Ökotárs Alapítvány, amely megköti a támogatási szerződéseket, és utalja a részleteket. Kérdésekkel, felvilágosításért minden témakörben az adott témakör gazdájához kell fordulni az alábbi elérhetőségeken:

 

 

Környezet és fenntartható fejlődés:

Ökotárs Alapítvány

Tel: (1) 411-3505, email: okotars Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Demokrácia és emberi jogok;

női jogok és esélyegyenlőség:

DemNet

Tel: (1) 411-0410, email: demnet Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Jóléti szolgáltatások társadalmilag sérülékeny csoportoknak;

társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése (fókusz: roma integráció):

Autonómia Alapítvány

Tel: (1) 237 6021, email: autonomia Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Ifjúsági- és gyermekügyek;

közösség- és szervezetfejlesztés:

Kárpátok Alapítvány-Magyarország

Tel:(36) 516-750 email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

Telefonos konzultációra munkaidőben (minden hétköznap 9-től 5-ig) van lehetőség; a beadási határidő előtti hétvégén munkatársaink ügyeletet tartanak.

 

 



[1] A kiemelt prioritások a következők: gyűlöletbeszéd és -cselekmények, a szélsőségek, a rasszizmus és az idegengyűlölet illetve a homofóbia és antiszemitizmus elleni harc, a tolerancia és kultúrák közötti megértés, roma ügyek, a szexuális zaklatás, nemi erőszak és emberkereskedelem elleni fellépés. E fogalmakról bővebben az Útmutató a horizontális elvek érvényesítéséhez c. dokumentumban olvashatnak.

Elérhetőségeink

  • +36 / 93 311 - 550
  • Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • 8800, Nagykanizsa Zrínyi u.42

08_tuv.jpg
06_fi.jpg
04_dan.jpg
03_eem.jpg
07_velux.jpg
01_okomenikus.jpg
05_autonomia.jpg
eet.jpg
02_ntp.jpg
plyzat.org logo.jpg